|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 46 találat | lapozás: 1-30 | 31-46 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szabó Gábor 1996. június 30.Jún. 30-án magyar és román nyelvű emléktáblát lepleztek el Fogarason, azon a házon, ahol Babits Mihály lakott fogarasi tanárkodása idején. Babits 1908-1911 között volt a helyi főgimnázium magyar-laton szakos tanára, az emléktáblával megjelölt házban lakott. Az emlékezés kezdeményezője: Márkus Albert unitárius lelkész, melyet felkarolt a helyi RMDSZ. A román polgármester is megjelent az avatási ünnepségen. Szabó Gábor fogarasi RMDSZ elnök megjegyezte: "E tábla nemcsak a költő fogarasi éveire emlékeztet, hanem jelzi egyszersmind az itteni kisszámú magyar közösség és a távoli anyaország közötti szerves szellemi kapcsolatot." - Ez az egyetlen magyar vonatkozású emléktábla a városban. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 5-11./1999. december 10.Fórika János plébános kezdeményezésére nov. 21-én megtartották Fogarason az első helyi szavalóversenyt. Jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői is. A Márkos Ervin unitárius lelkész által vezetett zsűrinek nem volt könnyű dolga. Nov. 25-én Árva Bethlen Katára emlékeztek Fogarason, a műemlék templomban, igét hirdetett Farkas Gábor tiszteletes. /Szabó Gábor: És mégis mozog... = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./2000. augusztus 31.Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2000. december 23.Mint minden évben '89 decembere óta az idén is decemberben elkezdődtek a gazdaköri összejövetelek a Nagykárolyi Gazdakör szervezésében, Szabó Gábor elnök, agrármérnök irányításával. A környékbeli gazdák bevonásával zajlanak e gazdaköri találkozások. A több mint 20 falu, község gazdáit is felölelő nagykárolyi gazdaköri összejövetelek tavaszig fognak tartani. Nagykárolyban él Vénig Zoltán agrármérnök, az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) országos elnökségének egyik tagja, akinek nem kis szerepe van a városi és környékbeli gazdálkodás fellendítésében. /Nagy Ágnes: Megkezdődtek a nagykárolyi gazdakör-találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2001. augusztus 23.Kinevezték azt a népszámlálási bizottságot, amelynek Kolozsváron elő kell készíteni és lebonyolítani a 2002 márciusában zajló népszámlálást - közölte Boros János alpolgármester. A 12 tagú bizottság elnöke Gheorghe Funar polgármester, alelnökei Titus Jude, a város titkára és Vasile Gherman, az anyakönyvvezető osztály vezetője. A bizottságnak tagja majd minden olyan állami intézmény képviselője, amely valamiképpen érintett a népszámlálás munkafolyamatában. Két magyar anyanyelvű tagja van a munkacsoportnak: a polgármesteri hivatal részéről Boros János, a megyei tanfelügyelőség színeiben pedig Szabó Gábor tanfelügyelő. /Sz. Cs.: Kinevezték a népszámlálási bizottságot. Két magyar tag. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2001. augusztus 28.Kinevezték a népszámlálási bizottságot, Boros János alpolgármester is tagja a bizottságnak. A kolozsvári bizottság elnöke Gheorghe Funar lett, a bizottság több tagja is hozzá közel álló. Ilyen körülmények között miként lehet biztosítani a népszámlálás tisztaságát? A városi népszámlálási bizottság összetételét kormányhatározat biztosítja, amely előírja, hogy a bizottság elnöke a polgármester, alelnöke a város jegyzője, titkára pedig az anyakönyvi hivatal osztályvezetője. A tanfelügyelőségtől Szabó Gábor a másik magyar anyanyelvű tagja a bizottságnak. Fontos, hogy ne ismétlődjön meg az 1992-es eset, amikor a nemzetiségi kódszámot csak ceruzával volt szabad beírni, amelyet aztán utólag esetleg módosítani lehetett. - Sokan dolgoznak Magyarországon vagy Németországban, de hivatalosan kolozsvári illetőségűek. Nagy gond, ha ők nem lesznek itthon a népszámlálás idején. /Köllő Katalin: Lehet-e biztosítani a népszámlálás tisztaságát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2001. szeptember 4.A szegedi Értelmiség Szabadegyetem a rendszerváltást követő esztendőkben minden nyáron megszervezte egy hetes rendezvényét. A megnyitón dr. Besenyi Sándor, az egyetem igazgatója elmondta: az utóbbi 11 évben a határon túlról érkező mintegy ezer magyar ajkú ösztöndíjas értelmiségi hallgatta végig az előadásokat, és részt vettek az azokat követő vitákban. Idén ez a szabadegyetem összekapcsolódott egy BANNET (Banat Network for Intercultural Citizenship Education) nevű programmal, melynek keretében mintegy 60-70 szerb, román, szlovák, magyarországi fiatal több helyszínen tanulta azt, hogy mit jelent a másság elfogadása, a tolerancia. A BANNET program a Dél-kelet-európai Stabilitási Egyezmény keretében valósul meg, és azt az Amerikai Egyesült Államok finanszírozza. Az elődók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Ágh Attila politológus, Lengyel László politológus, Szabó Gábor helyettes államtitkár, Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója, Réz András budapesti esztéta és sokan mások. /(Máthé Éva): Értelmiség 2001 Szabadegyetem. Nemzedékek párbeszéde Nyugat-Európa kapujában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./2001. szeptember 17.Szept. 15-én megkezdődött az új tanév. Sok év után először volt létszámnövekedés a magyar kilencedikesek és az elsősök körében. Szabó Gábor, a magyar tanítókért felelős tanfelügyelő szerint Kolozs megyében több első osztályos magyar tanulók van, mint az előző tanévben. /Szabó Csaba: Megkezdődött a 2001-2002-es tanév. Megnőtt a Kolozs megyei magyar elsősök száma is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2001. október 13.Okt. 12-én megbeszélést tartott Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei szervezetének a választmánya. Az országos vezetést Szőcs Judit alelnök, a megyei tanfelügyelőséget Szabó Gábor és Péter Tünde képviselte. Moldován Erika, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke nyitóbeszédében rámutatott: az első osztályosok számára készült tanszercsomagok a megyében akadálytalanul jutottak el a címzettekhez. Moldován Erika nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a megyei vezetőség támogatásáról biztosítja a magyar anyanyelvű tanfelügyelőket, majd közzétette azt a határozatot, amelynek értelmében - a továbbiakban - az RMPSZ megyei elnöke fogja képviselni a szövetséget a Megyei Küldöttek Tanácsán. /Szabó Csaba: Magyar pedagógusok megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2002. szeptember 5.Szabó Gábor szaktanfelügyelő szerint még mindig nem lehet tudni, hogy hány jövendőbeli első osztályos beíratását halasztják az utolsó percre a kényelmes szülők. A szaktanfelügyelő számításai szerint legalább három magyar első osztály sorsa eldőlt, ugyanis Kolozsváron kevesebb mint 15 gyerekkel nem lehet majd osztályt indítani. /Szabó Csaba: Továbbra is nyitott a magyar első osztályok ajtaja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2002. szeptember 17.Szept. 16-án megkezdődött az új tanév. Ez az első tanév, amikor az állam kifli és tejtermékek formájában ingyen tízórait biztosít az elemistáknak, és ez az első olyan esztendő, amikor az óvodai csoport kötelezővé válik, és így nyolcról kilenc évre bővül a romániai közoktatás. Szabó Gábor szaktanfelügyelő elmondta: végül csak két első osztály szűnt meg Kolozsváron, a 7-es és a 13-as iskolákban. Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban végül két elsős magyar osztály indult. Két problémájuk van, fejtette ki Simon János igazgató: még mindig nem érkezett meg az a 19 millió forint, amelyet még a Deutsch Tamás által irányított magyar Ifjúsági és Sportminisztérium utalt ki nekik, másrészt az, hogy mindkét némettanárnőjük férjhez ment Marosvásárhelyre, így pótolni kell a hiányukat. /Szabó Csaba: Megkezdődött a 2002-2003-as tanév. Két első osztállyal kevesebb Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2002. október 26.Kerekasztal-beszélgetést szervezett okt. 25-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete. Szabó Gábor tanfelügyelő kiemelte: Kolozsváron a belvárosi iskolákon kívül szinte minden külvárosiban gondokat okozott a gyermekhiány. Tőkés Elek igazgató rámutatott: el kell dönteni, hogy kínlódunk-e tovább azokkal a külvárosi iskolákkal, ahol a gyerekfluktuáció miatt az egész oktatási folyamat az esetlegesség jegyében folyik már évek óta, vagy felszámoljuk ezeket - vállalva az ebből következő magyar pedagógusi munkanélküliséget is -, és életképes központokat hozunk létre, ahol a magyar gyerekek emelt fővel vállalhatják nemzetiségi hovatartozásukat. Eddig a külvárosi iskolák feltétel nélküli megtartása mellett tört lándzsát az RMPSZ Kolozs megyei szervezete, így a végek feladása gondolatának hallgatólagos elfogadása újdonságot jelent a szervezet oktatáspolitikai stratégiájában. /Sz.Cs.: Frontvonalat igazít az RMPSZ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2004. október 8.Szabó Gábor /Kolozsvár/ tanfelügyelő tájékoztatott: a 10 osztályos tankötelezettség idejére az állam ingyenes tankönyvellátást biztosít minden tanulónak. A magyarra fordított tankönyvek a kiadóknak veszteségesek. A tanfelügyelőségen Szabó Gábort bízták meg a tankönyvrendelésekkel. Az első és második, illetve a kilencedik és tizedik osztályok esetében vadonatúj tankönyvekről van szó. Ezeket román tagozaton teljes egészében biztosították. A magyar tagozatokon rossz a helyzet: még csak most fordítják a matematika, környezetismeret, fizika, kémia stb. tankönyveket. /Szabó Csaba: Magyar nyelvű tankönyvekre várva. Az ábécéskönyvek mind megérkeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2005. február 15.Kolozs megyében a magyar nyelven tanuló első osztályosok száma 720-ról 665-re csökkent. Szabó Gábor szaktanfelügyelő közölte, minden olyan helyet meghirdettek, ahová tavaly elsősök iratkoztak. /Sz. Cs.: Csökken az elsősök száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2005. április 6.Az első osztályba beiratkoztak a gyerekek, Kolozsváron a külvárosi iskolák többségében van üres hely. Úgy tűnik, a Szilágyságban stabilizálódott a gyereklétszám. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: elsősorban Zilahon tapasztalható fogyás, ezt azonban ellensúlyozza a falusi iskolák gyereklétszámának lassú emelkedése. A magyar tanszemélyzet létszámát idén nem szeretnék csökkenteni. Faluvégi szerint biztató a falusi gyereklétszám növekedése, ami azt jelzi, hogy többen hazatelepedtek, illetve a fiatalok vidéken alapozzák meg jövőjüket, itt vállalnak családot, gyereket. Lényeges változásra Kolozs megyében sem kell számítani, átlagosan itt is hatszáz magyar elsősre számítanak. Szabó Gábor, a magyar tanítók Kolozs megyei tanfelügyelője bízik benne, hogy a meghirdetett első osztályok ősszel beindulnak. /Makkay József: Magyar gyerekeket várnak a külvárosi iskolák. Ugyanannyi első osztály indul, mint tavaly? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2005. november 14.November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./2006. október 12.A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Oktatási stratégiák elnevezéssel vitaestet tartott a Kolozsváron. Megjelent többek között Szőcs Judit, az RMPSZ országos elnöke, Tárkányi Erika, a szakmai szövetség Kolozs megyei elnöke, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, valamint Szabó Gábor tanfelügyelő, Kötő József EMKE-elnök és Veres Valér egyetemi adjunktus, KMEI igazgató. Veres Valér szociológus demográfiai adatokat hozott a Kolozs megyei és a régióbeli magyarság természetes fogyására. Szabó Gábor tanfelügyelő adatai szerint Kolozs megyében 2005-ben összesen 11 017 gyermek tanult magyar oktatási intézményben (az óvodától egészen a XII. osztályig). Megyei szinten évente száz magyar nemzetiségű gyermek tanul román tagozaton. A megyében még mindig „hiánycikk” a magyar nyelvű szakoktatás, s ez a szakiskolában románul tanuló magyar fiatalok asszimilációjához vezet. – Az oktatás helyzetének javítását az egyházak által nyújtott segítségtől, a PHARE-támogatástól remélhetjük – mondta Szőcs Judit RMPSZ-elnök. Tárkányi Erika szerint fel kell mérni, melyek az életképes tanintézetek. /N.-H. D.: Oktatási stratégiák népességcsökkenésünk tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2008. november 24.Az oktatás és a kutatás területére kiterjedő együttműködésről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem; az erről szóló megállapodást Andrei Marga kolozsvári és Szabó Gábor szegedi rektor írta alá. A két egyetem együttműködése hosszú múltra tekint vissza mind a kutatás, mind a hallgatói cserék tekintetében. A BBTE rektora a szerződésből a doktori képzések területét emelte ki. /Egyetemi együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2009. március 28.Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./2009. június 13.A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megújult honlapját (https://www.mtak.hu/) mutatta be Náray-Szabó Gábor akadémikus, az MTAK főigazgatója. Az 1826-ban alapított könyvtár egy évtizede digitalizálja folyamatosan felbecsülhetetlen értékű könyv- és kéziratállományát. Sok új funkcióval gyarapodik a honlap. A megújult honlap új szolgáltatása a több ezer digitalizált dokumentumot tartalmazó repozitórium, a REAL (https://real.mtak.hu), amelynek anyaga szabadon és ingyenesen tölthető le. Az MTAK hat kutatóintézettel összefogva 2494 képpel, az anyag tíz százalékával csatlakozik az Országos Széchenyi Könyvtár irányításával létrejövő Magyar Digitális Képkönyvtárhoz. /Megújult az Akadémiai Könyvtár honlapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./2010. június 9.Román–magyar oktatási fórumRomán–magyar felsőoktatási fórumot tart Kolozsvárott a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pénteken, a tanácskozás napirendjén a két ország felsőoktatásának helyzete, továbbfejlesztésének lehetőségei szerepelnek – közölték tegnap a szervezők. Mint rámutattak, ez az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban találkoznak annak érdekében, hogy megvitassák a magyar és a román, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, valamint tárgyaljanak a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztéséről és az együttműködés lehetőségeiről. A fórumon részt vesznek a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, a magyarországi és romániai oktatáspolitika alakításában meghatározó szerepet betöltő intézményvezetők, felsőoktatási szakemberek és politikusok, a tudományos akadémiák képviselői, valamint az MRK támogatói. A fórum fő célja az, hogy a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit megalapozzák, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A rendezvényen előadást tart Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Ecaterina Andronescu, a Román Rektori Konferencia elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, valamint több magyarországi és romániai egyetem vezetője. A fórumon írják alá a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. Pénteken – szintén első alkalommal a szervezet történetében – az MRK plénuma Magyarország határain túl, Kolozsvárott tartja plenáris ülését, ahol megválasztja a szervezet új vezető tisztségviselőit. Krónika (Kolozsvár) 2010. június 12.Közös gondok, közös megoldások (Kolozsvári magyar felsőoktatási fórum)A romániai és a magyarországi felsőoktatás ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzd, mindkét rendszer irányítói tartalmi, szerkezeti és anyagi nehézségekkel szembesülnek — fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki tegnap Kolozsváron román—magyar felsőoktatási fórumon vett részt. Jelent volt Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke is, és képviseltette magát a román rektori konferencia vezetősége. Az MRK és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. A fórum fő célja a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeinek megalapozása volt, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. Dávid László, az EMTE rektora üdvözölte, hogy a rangos fórummal újabb nyitási folyamat indult el a román és a magyar felsőoktatás között, ami a következő években remélhetőleg kiteljesedik. Tőkés László európai parlamenti képviselő — egyben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke — előadásában kiemelte, hogy a PKE és az EMTE fejlesztésében szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. június 12.Hasonló kihívásokkal küzd a román és magyar felsőoktatásA romániai és a magyarországi felsőoktatás ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal küzd, mindkét rendszer irányítói tartalmi, szerkezeti és anyagi nehézségekkel szembesülnek - fogalmazott Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki pénteken Kolozsváron román-magyar felsőoktatási fórumon vett részt. Szabó Gábor elmondta: nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a romániai magyar felsőfokú képzés európai minőségű, s hogy Kárpát-medencei felsőoktatási térség kezd kialakulni. Az MRK és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett fórumon aláírták a romániai felsőoktatásban magyar nyelven tanuló diákok tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést. A megállapodás célja, hogy a romániai diákok, oktatók és kutatók jobban megismerhessék a magyarországi felsőoktatási intézményekben zajló tudományos diákköri tevékenységet. A fórum fő célja az volt, hogy megalapozzák a két ország felsőoktatása közötti együttműködés további lehetőségeit, kiemelt figyelmet fordítva a magyarországi és a romániai magyar intézmények közötti kapcsolatokra. A román-magyar felsőoktatási fórumon számos romániai egyetem vezetője is jelen volt, részt vett Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke, de képviseltette magát a román rektori konferencia vezetősége is. Dávid László, az EMTE rektora üdvözölte, hogy a rangos fórummal újabb nyitási folyamat indult el a román és a magyar felsőoktatás között, ami a következő években remélhetőleg kiteljesedik. A kolozsvári felsőoktatási fórumon felszólalt Tőkés László európai parlamenti képviselő is, aki egyben a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnöke. Előadásában kiemelte, hogy a PKE és az azt integráló EMTE fejlesztése nem lehet csak a nagyváradi akadémiai közösség felelőssége, ebben szerepet kell vállalnia a mindenkori magyar kormánynak, az erdélyi magyar közösségnek és a román államnak is. Markó Béla RMDSZ elnöke beszédében a romániai magyar felsőoktatás dinamikus fejlődését vázolta. Emlékeztetett arra, hogy a 2006-2007-es tanévben megközelítőleg 9 ezer fiatal tanult magyarul a romániai egyetemeken, az idei tanévben viszont számuk már közel 13 ezerre nőtt. Krónika (Kolozsvár) 2010. június 12.Román–magyar egyezmény az erdélyi magyar hallgatókrólA tehetséggondozásra fektették a hangsúlyt a kolozsvári felsőoktatási fórumon A Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) román–magyar felsőoktatási fórumot szervezett június 11-én Kolozsváron, többek között Markó Béla és Tőkés László részvételével. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a két ország felsőoktatási vezetői ilyen nagy létszámban vitatták meg a magyarországi és a romániai felsőoktatás helyzetét, különös hangsúlyt helyezve a romániai magyar felsőoktatásra, a felsőoktatási rendszerek továbbfejlesztésére és az együttműködés lehetőségeire. Ez alkalommal aláírták azt a szerződést, amely a Romániában magyar nyelven tanuló hallgatók tehetséggondozását kívánja támogatni, vagyis megteremtették azt az intézményes keretet, amely lehetőséget nyújt az erdélyi magyar hallgatóknak, hogy szervezettebb és népesebb számban vegyenek rész a Magyarországon zajló tudományos diákköri tevékenységben, amely jövőre ünnepli meg három évtizedes tevékenységét. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nyújtott otthont a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) által megszervezett Kolozsvári Felsőoktatási Fórumnak. Az ülésszak első felében felszólalt többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Tőkés László, mint a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke. Ecaterina Andronescu, volt szociáldemokrata oktatási miniszter, a Román Rektori Konferencia (RRK) elnöke a román tanügyi törvény vitája miatt nem lehetett jelen, a testületet Constantin Ciuce, az RRK alelnöke képviselte. Az ülésszak második részében a Bologna-folyamatról, a magyarországi és a romániai felsőoktatás stratégiai céljairól, a romániai egyházi felsőoktatásról, illetve a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól szólt a vita, majd aláírták a romániai felsőoktatásban tanuló magyar diákok tehetséggondozását segítő dokumentumot. Az iratot kézjegyével látta el Péntek János, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke, Soós Anna, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke és Ravai Levente, a romániai Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnökhelyettese. Ezáltal a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók számára megteremtődött az az intézményes keret, amely lehetővé veszi, hogy szervezett formában vegyenek részt az OTDK ülésszakain. Ez leghamarabb 2011-ben konkretizálódik, amikor az OTDK megünnepli létesítésének harmincadik évfordulóját. „A kolozsvári ülésszak első tanulsága az volt számomra, hogy Magyarországon, Romániában és Erdélyben ugyanazokkal a gondokkal és kihívásokkal kell szembenéznie a felsőoktatásnak. A gond mindenhol a finanszírozás. A gazdasági recesszió közepette túl sok jót nem várhatunk” – nyilatkozta az ülésszak utáni sajtótájékoztatón Szabó Gábor, az MRK leköszönő elnöke, akitől Sándorné Kriszt Éva, az MRK eddigi alelnöke veszi át a vezetést. „Egységes Kárpát-medencei felsőoktatásban kell gondolkodnunk. Az erdélyi felsőoktatás része a Sapientia EMTE is, amely minőségi képzést nyújt hallgatóinak. A Sapientia EMTE érettségét az is bizonyítja, hogy ilyen rendezvények aktív szereplőjévé vált, és ezt folytatni kívánjuk a jövőben is” – magyarázta ugyanakkor Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, míg Szendrő Péter, az OTDT elnöke úgy vélte: „Nemzedékek, országok és egyetemek közötti hídépítésnek nevezhető az, hogy a Romániában magyarul tanuló egyetemi hallgatók ezentúl intézményes formában vehetnek részt a magyarországi tudományos diákkonferenciákon”. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2010. június 14.Egyetemről felső fokon„Történelmi pillanat ez a magyar és a román felsőoktatás kapcsolatának történetében, hiszen még nem nyílt alkalom eddig ilyen léptékű és színvonalú egyeztetésre” – mondta Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a hétvégén Kolozsváron megrendezett Felsőoktatási Fórumon, melynek résztvevői – hazai és magyarországi egyetemek vezetői – a romániai magyar egyetemisták tehetséggondozását elősegítő együttműködési szerződést írtak alá. Az értekezleten az intézményvezetők áttekintették annak lehetőségeit, hogyan kapcsolható össze, hogyan fejleszthető hatékonyabban a két ország egyetemi rendszere. „Csereképesnek kell lennie Erdélynek és Romániának, csereképeseknek, versenyképesnek kell lenniük a felsőoktatási intézményeinknek, hiszen, paradox módon, az itthon maradást is így szolgáljuk legjobban” – hangsúlyozta felszólalásában Markó Béla RMDSZ-elnök, aki rámutatott arra is, hogy az új egyetemi rendszerek a minőségi felsőoktatás biztosítása érdekében az országokon belüli és a határokon átívelő együttműködést szorgalmazzák. Ez a terület azért is kiemelten fontos – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes – mert három év alatt négyezerrel nőtt a hazai felsőoktatásban továbbtanulók száma, 13 ezer egyetemistát tartottak nyilván az elmúlt tanévben. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte: a felsőoktatás fejlesztése nemzetpolitikai fontossággal bír. „Ennek a képzésnek a rendeltetése az, hogy Erdélyben és a Partiumban élő magyar közösségünk számára biztosítsa az esélyegyenlőséget az oktatás területén, és az, hogy a magyar kistársadalmunk számára önálló értelmiséget és szakembereket képezzen” – mondta az EP- képviselő. Szabó Gábor rektor a közös egyeztetést és az együttműködésre való törekvést azért is nevezte stratégiai fontosságúnak, mert az egyetemek közötti verseny most nem belföldön, hanem külföldön, a nemzetközi porondon dől el. A kolozsvári fórum új lendületet kíván adni a közös képzési és kutatási programok kialakításának figyelmeztettek a résztvevők, az oktatók, hallgatók, és kutatók cseréjének, valamint különböző regionális együttműködési programok fejlesztésének – hangzott el az értekezleten. Elballagtak a Partiumi Keresztény Egyetem végzősei Szombaton ballagtak el az idei végzős hallgatók Románia egyetlen, a Bolyai Egyetem megszüntetése után fél évszázaddal államilag akkreditált magyar egyeteméről, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemről (PKE). A hagyományos ünnepi istentisztelettel egybekötött záróeseményt a nagyvárad-újvárosi református templomban tartották. Igehirdetésében Tőkés László püspök, EP-képviselő, a PKE alapítója a „hit fegyverzetével” való felvértezés fontosságát emelte ki. Az igehirdetést követően János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet, amelyben beszámolt az egyetem eredményeiről. Baló Levente Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. szeptember 29.Válaszúton tanácskoztak az ország magyar pedagógusaiA Kolozs megyei Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén tartották meg a hét végén a magyar osztályokban oktató óvónők, tanítók és magyartanárok országos tanácskozását. Péntek délelőtt, a köszöntő beszédek után a magyarországi Studio Didakt Kft. két szakembere tartott előadást. Memóriatechnikák és alkotó tanulási módszerek címmel Petkes Csaba továbbképzés-vezető, programigazgató, Interaktív eszközök és módszerek a tanulási folyamatban címmel pedig Merényi László továbbképzés-vezető tartott előadást. Az óvónők és tanítónők országos tanácskozásáról Bimbó Annamária, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium Kisebbségi Főosztályán dolgozó, óvodapedagógusokért és tanítókért felelős szakfelügyelő számolt be lapunknak, aki szeptember 1-jétől tölti be ezt a tisztséget a szaktárcánál. „A szakfelügyelők tanácskozásán szóba kerültek a tanév elején elkészítendő tantervek és munkatervek. Ami a nevelés kérdéskörét illeti, a jelenlevők úgy vélték: a nevelési gondok többségéért a szétforgácsolódott társadalom okolható. A szülő számára sem kellene közömbös legyen az a közösség, amelyben gyermeke tanul. Ezért a szülőnek arra kellene törekednie, hogy gyermekében a bátorságot, az ötletességet, a bajtársiasságot, a sportszerűséget és a segítségnyújtás élményét fejlessze. A résztvevők megfogalmazták azt a javaslatot, hogy pályázatok segítségével indítsunk be egy, a szülőknek szánt többhetes felkészítőt, ’Így neveljük!’ címmel”. Bimbó Annamáriától megtudtuk: a romániai magyar óvó- és tanítónők ebben a tanévben 14 országos szintű versenyt bonyolítanak le, ebből hat a szaktárca anyagi támogatását élvezi. „Idén előterjesztettük még két verseny támogatására vonatkozó kérelmünket a minisztériumba” – tette hozzá a szakember, aki köszönetet mondott a maga és a minisztérium nevében a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségnek azért, hogy helyet adott a rendezvénynek és kiváltképpen Ömböli Irma és Szabó Gábor szakfelügyelőknek, akik oroszlánrészt vállaltak a szervezésben. Ömböli Irma Kolozs megyei magyar szakos tanfelügyelő a magyartanárok tanácskozásáról lapunknak elmondta: „Összesen 17 résztvevővel zajlott a tanácskozás, amelyen minden megye – mármint ahol létezik magyar oktatás – elküldte képviselőjét. A magyar nyelv és irodalom oktatására vonatkozó, kimondottan szakmai gondok feltérképezése mellett az körvonalazódott, hogy a magyar tanfelügyelőknek fel kell vállalniuk a megye magyar oktatásának gondjait is. Erdély-szerte nagyon sok versenyt szervezünk, ezek időpontjáról is egyeztettünk. A magyartanárok helyzetét nehezíti az, hogy a minisztériumban jelenleg nincs referensünk. Aki eddig ellátta ezt a tisztséget, most gyereknevelési szabadságon van, és senki sem vállalja azt, hogy Bukarestbe költözzön. Pozitívum volt, hogy Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője részt vett a mi tanácskozásunkon is” – összegzett a szaktanfelügyelő NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2012. május 14.Véget ért a négynapos XV. ETDK KolozsváronZáróünnepséggel és díjkiosztóval zárult le vasárnap este a XV. jubileumi reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsváron. Erdély legnagyobb tudományos magyar diákszemléjén 29 szekcióban közel kétszáz versenyző indult el, száz szakember zsűrizett, akik a díjazott munkák egy részét a jövőben Magyarországon megrendezésre kerülő 31. Országos Diákköri Konferenciára is javasolták. Az idei rendezvény fővédnöke prof. dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora volt. Az ünnepi gálán a díjátadást megelőzően a Harmonia Cordis és a Gheorghe Dima Zeneakadémia tánccsoportja szórakoztatta a közönséget, majd az ünnepi beszédek következtek. Dr. Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonaláért felelős rektorhelyettese Eötvös Lóránd szavait idézve ismerte el a műhelyteremtő tudós tanárok munkáját, akik képesek bebizonyítani tanítványaiknak, hogy érdemes megvívni a tudományos pályával járó küzdelmeket. Dr. Szabó Árpád Töhötöm, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója beszédében kifejtette, hogy a konferencia során lehetőség adódik az értelmiségi habitusok elsajátítására, valamint annak megértésére, hogy miként zajlik a világ kritikája. Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és Vetési Imola, a XV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia stratégiai koordinátora is ünnepnek nevezték a rendezvényt, mely nem valósulhatna meg évről évre a diákok, tanárok, zsűritagok és önkéntes szervezők összehangolt, kitartó munkája nélkül. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) által partnerségben szervezett tudományos verseny dobogósai pénzjutalomban részesültek. A díjazottak listája az etdk.kmdsz.ro honlapon tekinthető meg. A jubileumi tudományos seregszemle az Agapé étteremben szervezett állófogadással és a „jövőre újra, ugyanitt” jelszavakkal zárult. KMDSZ-közlemény. erdon.ro 2012. május 21.A hétvége híreiA kisebbségi jogok megvonása ellen Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) moszkvai kongresszusán határozatban ítélte el a román kormánynak a közelmúltban született kisebbségellenes intézkedését. Az előterjesztés azt követően készült, hogy a FUEN elnöksége a romániai politikai fejlemények megismerése után sürgősségi határozati javaslat megalkotására kérte az RMDSZ küldöttségét. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő pénteki megnyitóbeszédében az új kormány kisebbségellenes intézkedéseiről tájékoztatta a kongresszust. A szombaton egyhangúan elfogadott dokumentumban a szervezet mély aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a román kormány már meglévő jogot vont meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű kar létrehozására vonatkozó kormányhatározat érvénytelenítésével. Európa legnagyobb nemzeti kisebbségi ernyőszervezete szerint bármilyen, már meglévő jog visszavonására irányuló lépés meghátrálást jelent a demokráciában. A határozat emlékeztet arra, hogy a kisebbségi jogok egyik alapvető eleme épp annak biztonsága, hogy a meglévő jogokat nem lehet politikai döntésekkel eltörölni vagy korlátozni az illető kisebbségi szervezet beleegyezése nélkül. A kormány legutóbbi döntése és nyilvánosan megfogalmazott szándékai alapján úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyják az ET ajánlásait, az EU ezen a téren alkalmazott eljárásait, valamint a Románia által a csatlakozási szerződés során elfogadott Koppenhágai Kritériumokat – áll a dokumentumban. Vona Gábor a régi-új elnök A Jobbik tisztújító kongresszusa újraválasztotta az egyedüli jelöltként induló Vona Gábort a pártelnöki tisztségbe, a hat alelnöki poszt egyikén változás történt, Szegedi Csanád helyére Volner János került. Az elnökségnek továbbra is tagja Balczó Zoltán, Gyüre Csaba, Murányi Levente, Novák Előd és Sneider Tamás alelnökként, Szabó Gábor pedig az országos választmány elnökeként. A pártelnök megköszönte az egységes és nagyszámú támogatást, amely szerinte komoly visszajelzés a pártvezetés számára, hogy folytassák jelenlegi munkájukat. Ez szerinte "radikális, tabudöntögető, szókimondó, de az ország kormányzására képes" erő felépítése. Az újraválasztott elnök hangsúlyozta: a Jobbik számára a radikalizmus és kormányzóképesség nem egymást kizáró fogalom. Horthy-táblát avattak Felavatták Horthy Miklós néhai kormányzó, a debreceni Református Kollégium egykori diákja emléktábláját szombaton. A kollégium árkádjai alatt elhelyezett táblát Bölcskei Gusztáv református püspök leplezte le. Győri János, a kollégium baráti körének elnöke felidézte, hogy az emléktábla egy raktárból került elő, s azt valamikor 1938 és 1943 között helyezhette el a kollégium falán az akkori diákszövetség a volt diáknak, "a hazája iránt elkötelezett embernek méltó emléket állítva". Nem kell temetni a sajtót A magyar nyomtatott sajtótermékek mintegy hetven százalékát ismerhették meg szombaton a látogatók a hatodik Sajtófesztiválon a budapesti Vörösmarty téren. A Magyar Lapkiadók Egyesületének rendezvényén negyvenkét kiállító volt jelen. Hiába temeti az internet és a televízió a sajtót, továbbra is mintegy négyezer termékkel vannak jelen a nyomtatott lapok a médiapiacon, annyival, mint ahány Németországban jelenik meg – mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke a rendezvényen. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 20.Kövér: saját múltunk előtt hajtunk fejet – Átadták az állami kitüntetéseketKitüntetést kapott Jókai Anna író, Gera Zoltán színművész, Fónagy János volt miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára és Tőkés István református lelkész is. Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke augusztus 20-a alkalmából rangos állami kitüntetéseket adott át hétfőn a Parlamentben. Kövér László ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nem pusztán egy jeles évforduló kapcsán jövünk össze ünnepelni, „hanem ennél jóval többről van szó: néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt, és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet". A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Falus András Széchenyi-díjas immunológus, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára, Fónagy János volt miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő, Gera Zoltán színművész, érdemes és kiváló művész, Horváth Tihamér, a Kehida-Termál Kft. és a Horváth-Ép Kft. ügyvezető tulajdonosa, Michelberger Pál az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, Sípos Ete Álmos nyugalmazott református lelkipásztor és Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor kapta. A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (katonai tagozata) kitüntetést Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar vezérkari főnöke vette át. A Magyar Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozata) Adamik Tamás, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, Balassa Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész, Béres József vegyész, a kémiai tudomány kandidátusa, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Hadlaczky Gyula Széchenyi-díjas genetikus, az MTA doktora, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet tudományos tanácsadója, témacsoport-vezetője kapta. Ugyancsak ezt az elismerést vehette át Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye Püspöki Hivatalának megyés püspöke, Kondor Katalin újságíró, Kovács István, a történettudomány kandidátusa, József Attila-díjas író, költő, műfordító, Lator László, Kossuth-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, Náray-Szabó Gábor kémikus, az MTA rendes tagja, az MTA könyvtárának főigazgatója, egyetemi tanár, Papp Gyula Széchenyi-díjas farmakológus, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának professor emeritusa, Schlett István politológus, a politikatudomány kandidátusa, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa és Serfőző Simon, József Attila-díjas költő, író, szerkesztő. Ugyanezt a díjat kapta Szoboszlai Sándor Jászai Mari-díjas színművész, kiváló művész, a Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja, aki helyett fia, Szoboszlai András vette át. Csaba László, az MTA levelező tagja, a Közép-európai Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Hermann Róbert, az MTA doktora, történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese és Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye megyés püspöke később veszi át ezt a kitüntetést. A Magyar Érdemrend középkeresztjét (katonai tagozata) Kovács József altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója vette át. hirado.hu Erdély.ma 2013. február 13.Elődeink hagyatékának nyomábanBútor- és üvegfestés, faragás, batikolás és ékszerkészítés mellett a hagyomány megőrzése és a magyarságtudat erősítése is célja volt az Elődeink hagyatékának nyomában címmel meghirdetett programnak. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett pályázaton a Pro Terra Alapítvány sikeresen pályázott, így több mint harminc gyergyószentmiklósi 14-18 év közötti fiatal is részt vett a programban, alkotásaik elektronikus formában tekinthetők meg. „Az Elődeink hagyatékának nyomában című programban ötnapos táborra pályáztunk, hogy a fiatalok minél jobban megismerjék a magyar kultúrát, a székely motívumok világát" – tájékoztatott Szőcs Zsuzsa, a Pro Terra Alapítvány vezetője, majd beszélt a Zetelakán sorra került táborról. „A résztvevők maguk döntöttek, hogy milyen kézművességi formát választanak, volt, aki a rendelkezésre állók közül minden tevékenységbe belekóstolt (üvegfestés, faragás, batikolás, bútorfestés és ékszerkészítés), de olyan is, aki csak a bútorfestés mellett döntött, és több tárgyat is kifestett. Zetelakán Dimén Levente földrajz szakos tanár vezetett körbe a székely kapuk birodalmában, mesélt a népi szokásokról, hiedelmekről is, majd ellátogattunk Szabó Gábor asztalos mesterhez, aki a faragás rejtélyeit mutatta be a fiataloknak. Hazaérve közel egy héten át zajlott az alkotás, azokból a motívumokból és tudásból kiindulva, amit a táborban figyelhettek meg a fiatalok" – mesélte Szőcs Zsuzsa. Hozzáfűzte: ez a második olyan nagyobb programjuk volt, melyen a hagyományőrzés, a magyar identitástudat kialakítása, illetve őrzése irányába nyitottak. A program befejeztével a táborban készült alkotásokat elektronikus formában „állítják” ki a https://www.facebook.com/proterrart oldalon, a hét végén már megtekinthetők lesznek. Baricz Tamás Imola Székelyhon.ro, lapozás: 1-30 | 31-46
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
